6. Hogyan konfiguráljuk rendszerünkön IPv6-ot?

6.1. AIX IPv6 konfigurálása

AIX-ben, mint azt már az előző fejezetben említettük az összes beállítás a SMIT programból érhető el. Természetesen ezek elérhetők parancssoros programokból is, ezeket külön említjük meg.

6.1.1. Hálózati kártya

Devices / Communication / Ethernet Adapter / Adapter / Characteristics : itt állíthatók a hálózati kártya paraméterei (MAC cím, sebesség), illetve az egyes eszközök ki/be kapcsolhatók.

6-1 ábra: AIX hálózati kártya paraméterek 1

Devices / Communication / Ethernet Adapter / Services -ben állíthatóak ugyanezen eszközöknek az MTU értékei. Az eredetitől való eltérésre pl. PPPoE esetén lehet szükség.

6-2 ábra: AIX hálózati kártya paraméterek 2

6.1.2. IPv6-os címek kézi beállítása

Erre csak akkor van szükség, ha nem használunk autókonfigurációt. Helyi hálózatban ettől teljesen függetlenül is teljes értékűen tud működni.

Communications Applications and Services / TCP/IP / IPv6 Configuration / IPv6 Network Interfaces:

6-3 ábra: AIX IPv6 paraméterek kézi állítása

6.1.3. IPv6 konfigurált tunnelek beállítása

Communications Applications and Services / TCP/IP / IPv6 Configuration / IPv6 Network Interfaces / Configure Tunnel Interface : Meg kell adnunk a kezdõ és végpontok IPv4-es és IPv6-os címeit, ebből az utóbbi opcionális, ha egyazon prefixen belül helyezkedik el a két gép. A tunneleket ctiN néven érhetjük el késõbb.

6-4 ábra: AIX IPv6 konfigurált tunnelek kézi állítása

6.2. Hogyan konfiguráljuk *BSD-s rendszerünkön IPv6-ot?

Az IPv6-os KAME kód a különböző BSD alapú rendszerek különböző változataiban lettek beintegrálva.

Rendszer Verzió Dátum
FreeBSD 4.0 2000. március
NetBSD 1.5 1999. július
OpenBSD 2.7 2000. június
6. 1 táblázat: IPv6-ot támogató BSD operációs rendszerek

Minden BSD rendszeren az adott verzió felett az IPv6-ot már a GENERIC kernel is támogatja. Nincsen szükség sem további kernel fordításra, sem további program fordításra. A legfontosabb felhasználói programok szintén beépítve tartalmazzák az IPv6 támogatást, így ha csak Ipv4 kompatíbilis kernelről váltunk IPv6/IPv4 kompatibilis kernelre, akkor sincs semmilyen módosításra szükség. Sőt FreeBSD 4.1-tõl NetBSD 1.5.1-től és OpenBSD 2.8-tól kezdve támogatott a csak IPv6-os működés is.

Minden rendszerben a konfigurációs információk az /etc/rc.conf helyezkednek el, sajnos egy kicsit különböző szintakszist használva. Ezenkívül a legfontosabb fájl az /etc/hosts.

6.2.1. A konfigurálandó csomópont útvonalválasztó (router) vagy gazdagép (host)?

Az IPv6 útvonalválasztók és gazdagépek teljesen szeparáltak. A routereket kézzel kell beállítani. A routerek nem csak a csomagokat továbbítják, hanem alhálózat (subnet) konfigurációs információkat is hirdet az adott alhálózaton, amelyek megfelelnek a hálózati politikának (Network Policy). A gazdagépek ezen konfigurációs információk alapján többé-kevésbé automatikusan konfigurálódik.

Két autókonfigurációs módszert támogat jelenleg az IPv6:

Ezek közül jelenleg a KAME így az összes BSD implementáció csak az állapotmentes autókonfigurációt támogatja.

6.2.2. IPv6 host (gazdagép) konfiguráció

Ha már létezik egy IPv6-os router a hálózaton, akkor a konfiguráció igen egyszerű. A KAME ugyan egységes felületet biztosít, de a különböző BSD implementációk konfigurációs scriptjei és lehetõségei részben eltérnek egymástól.

FreeBSD esetében a /stand/sysinstall segítségével történő konfiguráció a legegyszerűbb. A kommunikációs interfész kiválasztása után arra kérdésre, hogy engedélyezzük-e az IPv6-ot Yes-el válaszolva a konfigurációval készen is van az IPv6 konfiguráció. Ugyanerre az eredményre jutunk, ha az /etc/rc.conf konfigurációs fájlba bejegyezzük: ipv6_enable=YES , majd újra indítjuk a számítógépet, vagy legalább a hálózati rendszert újra inicializáltatjuk.

6-5 ábra: FreeBSD IPv6 konfigurálás

Ez a fenti konfiguráció akkor működik helyesen, ha egyetlen EUI-64-es címmel rendelkező hálózati interfész található a gépben. Amennyiben több ilyen van, akkor azt a /etc/rc.conf ipv6_network_interfaces=”if0 if1” illetve ipv6_default_interface=”if0” konfigurálásával és sorrendjével lehet engedélyezni, hogy melyik lesz a default interfész. Ez utóbbi a multicasting pontos működéséhez szükséges.

NetBSD esetében kicsit bonyolultabb a konfiguráció. Itt is a /etc/rc.conf-ba kell bejegyezni, hogy:

ip6mode=”autohost”

rtsol=”YES”

rtsol_flags=”if0”

Ezek után célszerű újraindítani a számítógépet.

OpenBSD esetében: még nincs a leírásban

Abban az esetben, ha nincsen IPv6-os útvonalválasztó a hálózatban, és csak a belső hálózaton kívánunk kommunikálni, akkor a fenti IPv6 autókonfiguráció engedélyezésen kívül nincsen semmi másra szükség. Ha azonban subnet hálózaton kívülre is kívánunk IPv6-al kommunikálni, akkor kézzel kell konfigurálni a hálózati interfészeket és tunnelt is kell konfigurálnunk. (Lásd következő fejezetben).

6.2.3. IPv6 gazdagép kézi konfiguráció

Az IPv6 nagy előnye, hogy autókonfiguráció bárhol és bármikor használható. Mivel az IPv6-os címek 128 bitesek ezért a hibás konfiguráció esélyei jóval nagyobbak mint a Ipv4 esetén, ha kézi konfigurációt alkalmazunk. Ezen túlmenően a kézi konfiguráció karbantartása többlet munkát fog jelenti, ami nem biztos, hogy mindig megéri. Javasolt konfigurációs mechanizmus ezért az automatikus konfiguráció csak abban az esetben javasolt, ha valami ok miatt (pl. router konfigurálás) kézben tarthatóbb mint az automatikus konfiguráció.

FreeBSD esetén a /etc/rc.conf konfigurációs fájlba bejegyezzük: ipv6_enable=”YES” , majd az ipv6_network_interfaces=”if0 if1” specifikáljuk hogy mely hálózati interfészeken akarunk IPv6-ot. Majd minden egyes felsorolt interfészre megadjuk a hálózati prefixet (pl. ipv6_prefix_if0="fec0:0000:0000:000" vagy az ifconfig paramétereket (pl. ipv6_ifconfig_if0="fec0:0:0:5::1 prefixlen 64"). Természetesen itt is érdemes a default interfészt definiálni.

NetBSD konfigurációjakor az /etc/rc.conf fájlban a ip6mode=”host” segítségével a gépünk kézi konfigurációra kész. Az IPv6 címek megadására a /etc/ifconfig.ifxx fájlok szolgálnak. Pl.

inet 152.66.243.233 netmask 255.255.255.128

inet6 fec0:0:0:5::1 prefixlen 64 alias

Nagyon fontos az alias kulcsszó különben csak az utolsó bejegyzés lesz érvényes

OpenBSD estében: még nincs leírás

6.2.4. IPv6 router konfiguráció

A router konfigurációhoz a IPv6 szolgáltatótól először IPv6 prefix-et kell szerezni. Amennyiben ez meg van akkor IPv6 kézi konfigurációhoz hasonlóan a megfelelő interfészre beállítjuk a prefix-eket, majd beállítjuk azt, hogy a csomópont útvonalválasztóként működjön.

FreeBSD esetében az /etc/rc.conf fájlban a ipv6_gateway_enable=”YES” beállítással engedélyezhetjük, hogy routerként funkcionáljon a csomópont. A hálózati paraméterek hirdetése automatikusan megtörténik az összes interfésze, hacsak nem tiltjuk le a rtadvd daemont a rtadvd_enable=”NO” beállítással. A rtadvd pontos konfigurációjához célszerű /etc/rtadvd.conf fájl pontos beállítása. Az /etc/rc.conf fájlban szabályozhatjuk, hogy melyik interfészeken szükséges a hálózati paraméterek hirdetése. A Routing update üzeneteket ha szeretnénk hirdetni illetve fogadni akkor route6d (RIPng), mrt (RIPng, BGP4+), zebra (RIPng, BGP4+) programokat lehet futtatni. A default beállítás, hogy ipv6_router_enable=”YES” esetén a route6d indul el.

NetBSD esetén az /etc/rc.conf-ba a következő bejegyzéseket kell elhelyezni:

ip6mode=”router”

rtsol=”NO”

rtadvd=”YES” rtadvd_flags=”if0 if1”

A rtadvd pontos konfigurációjához célszerű /etc/rtadvd.conf fájl beállítása. A Routing update üzeneteket ha szeretnénk hirdetni illetve fogadni akkor route6d (RIPng), mrt (RIPng, BGP4+), zebra (RIPng, BGP4+) programokat lehet futtatni.

6.2.5. Nevek beállítása

A nevek beállítására KAME BSD implementációkban 3 lehetőség van: /etc/hosts fájl, NIS/YP(8) adatbázis és a DNS.

  1. /etc/hosts: igazából csak kis, néhány csomópontból álló hálózatok esetén érdemes használni, mert a karbantartásával töltött idő jóval több lehet, mint egy DNS vagy YP beállítása és alkalmazása. Az /etc/hosts fájlba minden csomóponton be kell írni a cím/név páros:

    2. /etc/hosts

    ::1 localhost

    3ffe:2f00:10:1:2c0:dff:fe00:4153 hydra6.ik.bme.hu hydra6

  2. YP: A YP adatbázisba az /etc/hosts fájlhoz hasonló szintaxissal le kell írni a bejegyzéseket a NIS master szerveren, majd adatbázissá kell alakítani. A központi host adatbázis mely tartalmazza a IPv6-os címeket, a NIS domain számára elérhető lesz. A jelenlegi KAME implementáció hiányossága, hogy a NIS IPv6 fölött még nem működik.
  3. DNS: Az IPv6 címek bekerülhetnek egy hierarchikus, elosztott adatbázisba. Az adatbázisokban zónák vannak nyilvántartva, melyeket a DNS szerver (leggyakrabban named(8) ) tesz elérhetővé mindenki számára. DNS konfigurálásáról hosszabb-rövidebb leírások olvashatók pl, www.dns.net , www.isc.org/bind címeken.

      4. A név->cím (forward) adatbázis bejegyzés a következő lehet:

      hydra IN AAAA 3ffe:2f00:10:1:2c0:dff:fe00:4153

      A cím->név (reverse) adatbázis bejegyzés pedig:

      3.5.1.4.0.0.e.f.f.f.d.0.0.c.2.0.1.0.0.0.0.1.0.0.0.0.f.2.e.f.f.3.ip6.int. IN PTR hydra.ik.bme.hu.

      Fontos információk a DNS konfigurációjával kapcsolatosan:

    1. Ne kerüljön be globálisan elérhető DNS táblába link-local cím (fe80::/10), mivel ez a cím golbálisan nem elérhető.
    2. Ne kerüljön be globálisan elérhető DNS táblába site-local cím (fec0::/10), mivel ez a cím a site saját privát címtartománya. A site saját belső DNS-ébe természetesen be kerülhet a bejegyzés
    3. Ne kerüljön be semmilyen DNS-be IPv4 mappelt IPv6 cím (::ffff:0.0.0.0/96), mivel ez a cím csak a csomópont kernelén belül jelenik meg, azért, hogy az IPv6 kompatíbilis alkalmazások felismerhessék az IPv4-es címeket.
    4. Multicast címek (ff00:/8) ne kerüljenek bele a DNS-be, mert ezek a címek nem a lokális DNS-re tartoznak.
    5. Ne kerüljön bele IPv4 kompatíbilis IPv6 címek sem (::0.0.0.0/96), mert ezek alapján történő kommunikáció csak automatikus tunnelek esetén szükséges, amihez nincs szükség ilyen jellegű DNS támogatásra.

6.2.6. A címtartományok hozzárendelés

A unicast címek hozzárendelésének szabálya következő a RFC-k és a gyakorlat alapján:

1. A subnet-ek prefixének a hossza mindig /64. Ez elegendő szabadságot biztosít subnet kialakítására, és biztos nem lesz ütközés az EUI-64 ajánlás miatt.

2. Egy hagyományos felhasználói hálózat (pl. egyetem, intézmény, cég stb.) mindig /48 címtartományt kap. Ez a megoldás a kompatibilitás és a későbbi esetleges átszámozás, vagy szolgáltató váltás miatt szükséges.

6.2.7. Csatlakozás az IPv6 szolgáltatóhoz (tunnel konfiguráció)

Az IPv6 szolgáltatástól függően a vagy közvetlenül vagy tunnel-en keresztül lehet az IPv6-os Internethez csatlakozni. Az előbbi eset egyszerűen úgy működik, mint az IPv4 esetében. A tunnel esetében több fajta tunnel jöhet számításba. A következőkben a konfigurált tunnel konfigurációjáról lesz szó.

Ami a legfontosabb, ahhoz hogy a konfigurált tunnel működjön, hogy csomópont amelyen a tunnelt konfiguráljuk globális IPv4-es címmel rendelkezzen, valamint IPv4-ba csomagolt IPv6-os csomagok ne legyenek kiszűrve a hálózatról. (protocol number 41).

Minden *BSD rendszeren a gif speciális eszköz konfigurálásával lehetséges a IPv6-over-IPv4 tunnelt konfigurálni.

FreeBSD rendszeren az /etc/rc.conf-ba kell elhelyezni a következő konfigurációs információkat:

gif_interfaces="gif0 gif1" gifconfig_gif0="152.66.241.42 148.6.216.2"

, ahol a gif0 tunnel saját IPv4-es címe az első paraméter, míg a távoli állomás IPv4-es címe a második paraméter.

Ezenkívül célszerű meghatározni, hogy az adott tunnel interfészen keresztül elérhető hálózatot, vagy dinamikus routing update protokollt-t kell üzemeltetni a csomóponton.

IPv6 hálózat meghatározás:

pl.

route add -inet6 3ffe:2f00:0020::1 -prefixlen 64 -iface gif0

A KAME implementáció nem kívánja meg, hogy az IPv6-over-IPv4 tunnel-nek IPv6-os címe is legyen, nem úgy mint a Cisco implementációja.

A tunnel müködőképességének ellenőrzéséhez a következő parancsot adhatjuk ki:

ping6 -n ff02::1%gif0

Amennyiben helyesen működik a tunnel, akkor kettő ICMP echo választ kell kapnunk, mert a tunnel mindkét fele kell, hogy válaszoljon.

NetBSD esetében ismételten a /etc/ifconfig.xxx fájlokat kell beállítani. Az /etc/ifconfig.gif0 fájl tartalma a következő lehet:

create

tunnel x.x.x.x y.y.y.y

, ahol az x.x.x.x. a helyi IPv4-es végpont, míg az y.y.y.y a távoli IPv4-es végpont.

6.2.8. DNS konfiguráció

Ahhoz, hogy teljesen IPv6 környezetünk lehessen a DNS-t is IPv6 fölött kell működtetnünk. Erre a célra például BIND9-et használhatjuk, és ilyenkor például beállíthatjuk, hogy a resolver is IPv6-ot használjon.

/etc/resolv.conf

nameserver 3ffe:2f00:10:1:2c0:dff:fe00:4153

6.2.9. IPv6-os alkalmazások

Az összes BSD implementáció támogatja a következő parancsokat IPv6 fölött:: finger(1), fstat(1), ftp(1), netstat(1), rlogin(1), rsh(1), systat(1), telnet(1), tftp(1), whois(1), faithd(8), fingerd(8), ftpd(8), ifconfig(8), inetd(8), lpd(8) (és tartozékai), mld6query(8), mtrace6(8), ndp(8), pim6dd(8), pim6sd(8), ping6(8), pppd(8), rdate(8), rip6query(8), rlogind(8), route6d(8), rshd(8), sendmail(8), syslogd(8), tcpdchk(8) (tcpwrapper), telnetd(8), tftpd(8), traceroute6(8), trpt(8).

A rendszer karbantartásához és konfiguráláshoz, pedig a következő parancsokat alkalmazhatjuk:

6.2.10. További információk

6.3. HP-UX IPv6-os konfigurációja

6.4. Linux IPv6-os konfigurációja

6.4.1. Debian Linux IPv6-os konfigurációja

A Debian rendszereken a hálózati paraméterek beállítása egyetlen file, az /etc/network/interfaces (interfaces(5)) file-on keresztül lehetséges. Az ezen kívül szükséges ip parancs az iproute csomagban található, és a működéséhez a kernel fordításakor definiálni kell a CONFIG_NETLINK, CONFIG_RTNETLINK és CONFIG_NETLINK_DEV támogatásokat. Például a jumbo.ipv6.kfki.hu gép a következő beállításokkal működik:

# Statikus IPv6 konfiguráció az eth0 interface-n

iface eth0 inet6 static

# Az interface IPv6-os címe

address 3FFE:2F00:20::1806:8392

# Az IPv6-os címtartomány prefix-hossza

netmask 48

# Defaultrouter/gateway

gateway 3FFE:2F00:20::922:A678

# Ha a default router beállítás az adott

# rendszeren nem mûködik:

# up ip route add 2000::0/3 via

Az IPv4 fölötti IPv6-os tunnelek hasonlóan, ebben a file-ban adhatók meg. Ez a thufir.ipv6.kfki.hu esetén a következő módon történik:

# Tunnel definíció - nevet lehet adni!

iface bme inet6 v4tunnel

# A tunnel lokális IPv6-os címe

address 3FFE:2F00:10::1:2

# A címtartomány prefix-hossza

netmask 126

# A tunnel túloldali végpontjának az IPv4-es címe

endpoint 152.66.241.40

# A tunnel konfigurálása után végrehajtandó

# parancs: a default route a tunnel túloldali

# IPv6-os címe

up ip route add 2000::0/3 via 3FFE:2F00:10::1:1

A Debian Linux IPv6-os konfigurálásáról a http://people.debian.org/~csmall/ipv6/ címen található részletes információ.

6.4.2. RedHat Linux IPv6-os konfigurációja

A RedHat Linux IPv6-os konfigurációja a Peter Bieringer-féle initscript-ipv6.src.rpm csomag segítségével történik, amely mind a http://www.bieringer.de/linux/IPv6 címről, mind a RedHat ftp://ftp.redhat.com/rawhide címéről letölthető. A konfigurációt több file segítségével lehet beállítani, amely a gurney.ipv6.kfki.hu esetén a következő:

/etc/sysconfig/network file:

# Globális IPv6 támogatás bekapcsolása

NETWORKING_IPV6="yes"

/etc/sysconfig/network-scripts/ifcfg-eth0 file:

# IPv6 támogatás bekapcsolása ezen az interface-n

IPV6INIT="yes"

# Az interface (nem link-lokális) IPv6-os címe

# és prefix-hossza

IPV6ADDR="3FFE:2F00:20::291D:6A83/48"

/etc/sysconfig/static-routes-ipv6 file:

# Default route beállítások:

# device hálózat gateway

eth0 3ffe::/16 3FFE:2F00:20::922:A678

eth0 2000::/3 3FFE:2F00:20::922:A678

Ha a gurney.ipv6.kfki.hu lenne a tunnelező gép, akkor a konfigurációja a következőre módosulna:

/etc/sysconfig/network file:

# Globális IPv6 támogatás bekapcsolása

NETWORKING_IPV6="yes"

# Tunnel mód

IPV6_TUNNELMODE="IP"

/etc/sysconfig/network-scripts/ifcfg-eth0file:

# IPv6 támogatás bekapcsolása ezen az interface-n

IPV6INIT="yes"

# Az interface (nem link-lokális) IPv6-os címe

# és prefix-hossza

IPV6ADDR="3FFE:2F00:20::291D:6A83/48"

# IPv6 forwarding bekapcsolása ezen az interface-n

IPV6FORWARDING="yes"

/etc/sysconfig/network-scripts/ifcfg-sit0file:

# A sit0 tunnel speciális, fenntartott

# Device név, azonos kell hogy legyen a

# filenévben megadottal

DEVICE="sit0"

# Bootolási protokoll-támogatás

BOOTPROTO="none"

# Boot-kor inicializálódjon-e

ONBOOT="yes"

# IPv6 támogatás a tunnel interface-n

IPV6INIT="yes"

/etc/sysconfig/network-scripts/ifcfg-sit1file:

# A sit1 az elsõ szabadon használható tunnel.

# Device név, azonos kell hogy legyen a

# filenévben megadottal

DEVICE="sit1"

# Bootolási protokoll-támogatás

BOOTPROTO="none"

# Boot-kor inicializálódjon-e

ONBOOT="yes"

# IPv6 támogatás a tunnel interface-n

IPV6INIT="yes"

# A tunnel túloldali végpontjának az IPv4-es címe

IPV6TUNNELIPV4="152.66.241.40"

# Számozott tunnelek esetében a lokális IPv6-os cím

# és prefix-hossz

IPV6ADDR="3FFE:2F00:10::1:2/126"

RedHat Linux rendszerek IPv6-os konfigurációjáról a http://www.bieringer.de/linux/IPv6/ lapon részletes leírás és az említett rpm csomagra mutató link egyaránt megtalálható.

6.5. Microsoft Windows 2000 IPv6-os konfigurációja

A Microsoft IPv6 Technology Preview szabadon letölthető a http://msdn.microsoft.com/downloads/sdks/platform/tpipv6.asp címről. A csomag kizárólag angol Windows 2000 Service Pack 1-gyel illetve Service Pack 2-vel működik jelenleg.

A telepítéshez az önkicsomagoló állományt ki kell bontani (alaphelyzetben a c:\ipv6kit könyvtárat ajánlja fel) és futatni a Setup.exe programot. A telepítés HotFix formában történik, tehát utána az IPv6 protokoll a rendszer része lesz. Ez nagyban megkönnyíti a használatba vételt, ugyanis az IPv6 azonnal megjelenik a támogatott protokollok listájában és így szabványos módon hozzáadható a hálózati interfészekhez.

6-6 ábra: Windows IPv6 konfigurálás

Telepítés után a protokoll azonnal működik. Alapvetően az automatikus konfiguráció támogatott. Megfelelő router-advertisement hirdetések megléte esetén a címek automatikusan bekonfigurálódnak. A címek felkonfigurálásáról az ipv6 if parancs kiadásával győződhetünk meg:

C:\IPv6Kit>ipv6 if 4

Interface 4 (site 1): Local Area Connection

uses Neighbor Discovery

link-level address: 00-e0-b8-10-f1-c2

preferred address 3ffe:2f00:10:1:2e0:b8ff:fe10:f1c2, infinite/infinite (addrconf)

preferred address fe80::2e0:b8ff:fe10:f1c2, infinite/infinite

multicast address ff02::1, 1 refs, not reportable

multicast address ff02::1:ff10:f1c2, 2 refs, last reporter

link MTU 1500 (true link MTU 1500)

current hop limit 64

reachable time 26500ms (base 30000ms)

retransmission interval 1000ms

DAD transmits 1

Ha a címkonfiguráció megtörtént, akkor a ping6 paranccsal megfigyelhetjük a hálózat működését:

C:\>ping6 www.kame.net

Pinging kame220.kame.net (3ffe:501:4819:2000:280:adff:fe71:81fc) with 32 bytes of data:

Reply from 3ffe:501:4819:2000:280:adff:fe71:81fc: bytes=32 time=753ms

Reply from 3ffe:501:4819:2000:280:adff:fe71:81fc: bytes=32 time=783ms

Reply from 3ffe:501:4819:2000:280:adff:fe71:81fc: bytes=32 time=748ms

Reply from 3ffe:501:4819:2000:280:adff:fe71:81fc: bytes=32 time=828ms

A teljes IPv6 stack a net stop ipv6 illetve a net start ipv6 parancsokkal megállítható és újrainicializálható.

6.5.1. Segédprogramok

A programcsomagban a következő segédprogramok találhatók:

Ezeknek a segédprogramoknak a használatáról részletes leírás és példák a http://msdn.microsoft.com/downloads/sdks/platform/tpipv6/start.asp oldalon találhatók.

6.5.2. Alkalmazások

A csomag négy IPv6 alkalmazást tartalmaz:

Mind a négy alkalmazás telepítése automatikusan megtörténik, működésük további beavatkozást nem igényel.

6.5.3. Konfigurációs lehetőségek

A csomag alapvetően az automatikus konfigurációs lehetőségeket támogatja, a kézi konfigurálás (elsősorban a címeké) csak nem perzisztens módon lehetséges, az ipv6.exe segédprogrammal. Hasonló módon lehet konfigurált tunneleket és útvonalválasztást beállítani.

6.5.4. Útválasztó működésmód

Ez az implementáció képes útválasztóként is működni, de ezt a módot külön kell parancssori eszközökkel beállítani. Egyrészt az ipv6 paranccsal az adott interfészeket úgy kell felkonfigurálni, hogy ne csak a saját címükre érkező csomagokat fogadják el, illetve hogy hirdessék az adott alhálózatra érvényes prefixet. A következő példa a 4-es interfészt állítja be:

ipv6 ifc 4 forwards advertises

Ezek után még az útválasztási táblába is fel kell venni az adott interfészt, illetve az általa kiszolgált prefixet:

ipv6 rtu 3ffe:2f00:0123:4567::/64 4 publish

Fontos megjegyezni, hogy ha tunnel jellegű interfészen is szeretnénk forgalmat továbbítani, akkor nem csak az érintett, de valamennyi ilyen interfészt át kell állítani csomagtovábbításra.

6.5.5. További információ

6.6. Solaris 8-as IPv6-os konfigurációja

A Solaris 8-as gépek statikus IPv6-os címe az /etc/hostname6.interface file-ban adható meg. Ez a duncan.ipv6.kfki.hu esetében a következő:

/etc/hostname6.hme0 file:

addif 3FFE:2F00:20::20FE:8FCD/48 up

Statikus IPv6 cím -> gépnév feloldások az IPv4 cím -> gépnév feloldásokat tartalmazó /etc/inet/hosts file-hoz hasonló módon az /etc/inet/ipnodes file-ban sorolhatók fel. (Az IPv4-es címeket mindkét, míg az IPv6-os címeket csak az /etc/inet/ipnodes file-ban kell felsorolni.):

/etc/inet/hosts file:

127.0.0.1 localhost

148.6.216.1 duncan.ipv6.kfki.hu duncan

/etc/inet/ipnodes file:

127.0.0.1 localhost

::1 localhost

148.6.216.1 duncan.ipv6.kfki.hu duncan

3FFE:2F00:20::20FE:8FCD duncan.ipv6.kfki.hu duncan

Az IPv4-es /etc/defaultrouter és az /etc/hostname6.interface file mintájára a Solaris 8-ban nincsen /etc/defaultrouter6 file manuális default IPv6-os route definiálásához, mivel e helyett az in.ndpd program automatikus router-felfedezését lehet használni. Ha szükséges, manuálisan default IPv6-os route a

route add -inet6 default

paranccsal adható meg.

A Solaris 8 rendszereken /etc/hostname6.interface file használható IPv4 fölötti IPv6-os tunnelek definiálására. Ha a duncan.ipv6.kfki.hu lenne a tunnelező gépünk, akkor azt a következő módon konfigurálhatnánk:

/etc/hostname6.ip.tun0 file

tsrc 148.6.216.1 tdst 152.66.241.40 up

addif 3FFE:2F00:10::1:2 3FFE:2F00:10::1:1 up

ahol a két sorral a tunnel IPv4-es és IPv6-os forrás és célcímeit adhatjuk meg.

A Solaris 8 IPv6-os konfigurációjáról részletes leírás olvasható a Sun dokumentum-szerverén: http://docs.sun.com/ (Solaris 8 System Administration Collection, System Administration Guide, Volume 3).

6.7. IPv6 konfiguráció Tru64 UNIX alatt

6.7.1. Kernel

A kernel IPv6 és IP Tunneling támogatásának meglétét a következő parancsokkal ellenőrizzük:

# sysconfig -q ipv6

# sysconfig -q iptunnel

Ha nem jelennek meg az alrendszerek tulajdonságai, új kernelt kell fordítani:

# doconfig -c SYSTEM_NAME

A megjelenő felületen ki kell választani az IPV6 és IPTUNNEL opciókat, majd a változásokat elmentve, az új kernelt lefordítani és installálni, majd a rendszert újraindítani.

# mv /vmunix /vmunix.save

# mv /sys/SYSTEM_NAME/vmunix /vmunix

Ezek után a rendszer készen áll az IPv6 bekonfigurálására. Ezt az ip6_setup segédprogrammal tehetjük meg, amellyel IPv6-os host és router beállítások végezhetőek el.

6.7.2. Host

A következő lépéseket kell végrehajtani IPv6-os host beállításához:

Root jogosultságokkal futtassuk az /usr/sbin/ip6_setup konfiguráló segédprogramot, mely a következő lehetőségeket kínálja fel:

Ezek után elmenthetők és azonnal aktivizálhatóak is a változtatások.

6.7.3. Router

Az IPv6-os router beállítása az előzőekhez nagyon hasonló eljárás, szintén az ip6_setup segítségével végezhető el:

További LAN vagy egyéb (PPP) interfészek beállításához az interfész kiválasztása után a fenti lépéseket kell újra végrehajtani.

A változások rögtön működésbe léptethetőek elmentés után.

6.7.4. Utólagos manuális konfigurálás

6.7.4.1. Új IPv6 interfész kialakítás

A kártya fizikai installálása után a rendszerben be kell állítani az interfészt, amit az ifconfig device ipv6 up paranccsal tehetünk meg, például az ln0 ethernet interfész IPv6-os használatba vételéhez: ifconfig ln0 ipv6 up vagy automatikus tunnel esetén: ifconfig tun0 ipv6 up

6.7.4.2. Interfész eltávolítás

Ezzel eltűnik az interfészhez kapcsolódó összes beállítás, az IPv6-os címek és a rajta keresztüli útvonalak. A szükséges parancs: ifconfig device -ipv6

6.7.4.3. Konfigurált tunnel

Létrehozása a következő módon lehetséges: iptunnel create távoli-tunnel-végpont [helyi-tunnel-végpont]

Az IPv6-os működéshez való inicializálás: ifconfig ipt0 ipv6 up

Állandó beállításokhoz az ip6_setup segédprogramot használjuk!

6.7.4.4. Interfészhez cím hozzárendelés

ipv6 cím prefix: ifconfig interfész-név inet6 ip6prefix prefix például: ifconfig ln0 inet6 ip6prefix dec:2::/64

ipv6 teljes cím hozzárendelés: ifconfig interfész-név inet6 cím

(Megjegyzés: Az nd6hostd (host) / ip6rtrd (router) démonok automatikusan képesek elvégezni az interfész prefixek konfigurálását.)

6.7.4.5. Cím törlés

Az IPv6-os cím törléséhez használjuk a ifconfig interfész-név inet6 delete cím parancsot.

6.7.4.6. Alapértelmezett router

Hozzáadás: route add -inet6 default router-cím -dev interfész

Törlés: route delete -inet6 default router-cím -dev interfész

(Megjegyzés: IPv6-os hostok esetén az nd6hostd automatikusan elvégzi a szükséges router változtatásokat, a router hirdetmények alapján.)

6.7.4.7. Kernel routolás beállítása

Router konfigurálás előtt engedélyezni kell a továbbítást, a kernel alrendszer ipv6forwarding és ipv6router attribútumának 1-re állításával: /sbin/sysconfig -r ipv6 ipv6forwarding=1;/sbin/sysconfig -r ipv6 ipv6router=1 (Ezeket a parancsokat rendszerint a rendszerindító szkriptek lefuttatják)

6.7.4.8. Konfigurációs fájl futás alatti szerkesztése

A rendszer host vagy routerként való beállítása után az /etc/rc.config fájlban tárolódnak az IPv6 alrendszer elindításával kapcsolatos információk. Ezeket az rcmgr paranccsal állíthatjuk.

Copyright

 $Id: 6.howto.html 55 2001-07-25 16:55:22Z mohacsi $