Az implementációk áttekintése
A szabadon hozzáférhetô implementációk közül a WIDE és Linux implementációk nagyon nagy hasonlóságot mutatnak, mivel mindkettô az amerikai Naval Research Laboratory (NRL) implementációján és koncepcióján alapul. A koncepció lényeges eleme, hogy az IPv6-hoz külön TCP-UDP protokollok tartoznak. Ez a WIDE implementációban igen szemléletes, mivel külön inetd6 tartozik a rendszerhez, ami a megfelelô IPv6-os szolgáltatásokat indítja el, teljesen függetlenül az IPv4-tôl. Ezen implementációk másik jellemzôje , hogy az autókonfigurációs üzeneteket a kernel mindenféle külsô folyamat segítsége nélkül kezeli.A másik fajta szabadon hozzáférhetô implementáció az INRIA implementációja. Ezen koncepció alapeleme, hogy az IPv6-hoz és IPv4-hez közös TCP-UDP szállítási réteg tartozik. A másik jellemzôje ezen implementációnak, hogy az autokonfigurációs üzeneteket egy daemon process segítségével kezeli. Ezen implementáció található meg az IBM operációs rendszerében, valamint ezzel mutat rokonságot a Digital implementációja. Egyébként Az INRIA implementációt nemcsak az IBM (és Bull) választotta operációs rendszere IPv6-os komponensének alapjául, hanem a Silicon Graphics is.
Az NRL típusú implementációk az IPv6-ot, mint egy "újabb"
protokollt tekintik. A szeparált protokoll stack elônye, hogy
viszonylag egyszerûbb fejleszteni, tesztelni, a mûkôdô IPv4
implementáció zavarása nélkül. Ezzel szemben kevésbé hatékony, mert a
két protokoll egymás mellett foglalja a buffereket, memóriát stb. Az
INRIA implementáció viszont úgy tekinti az IPv6-ot, mint egy hálózati
protokoll, amely elôbb-utóbb felváltja az IPv4-et. Ezen integrált
protokoll stack fejlesztése nyilván nehezebb, de a memória gazdálkodás
hatékonyabb lehet.
Az implementációk installálhatósága
A megvizsált IPv6 implementációk nagyon különbözô osztályzatot
érdemelnek az telepíthetôségre. A skála a jól telepíthetôtôl a
szinte installálhatatlanig terjed.
FreeBSD INRIA implementáció (1998 januári snapshot)
Az INRIA implementáció viszonylag jól installálható. Az IPv6-os
kiegészítô csomagot a FreeBSD 2.2.5-ös rendszer forrására kell
kicsomagolni, és a rendszert újra kell fordítani. Ugyancsak új
IPv6-os kernelt kell fordítani, installálni az egészet, végül
konfigurálni az IPv6-os rendszert. Az INRIA implementáció
automatikusan, minden nehézség nélkül fordítható, csak az egész
rendszer újra fordítása tart meglehetôsen hosszú ideig (kb. 2 óra egy
133 Mhz-es Pentiumon). Az új programok a FreeBSD-ben már megszokott
katalógusokba kerülnek, tehát az INRIA csomag nem kísérleti
rendszerként tekint önmagára, hanem gyakorlati környezetben
alkalmazható implementációként. Hátrányaként róható fel, hogy ez az
implementáció nem patch file-ként vagy CVS update-ként jelenik meg,
ami megkönnyíthetné és gyorsíthatná a verziók közötti upgradelést. Az
telepítésrôl egy tömör, de elegendô információt tartalmazó útmutatót
kapunk az INRIA kit részeként.
FreeBSD WIDE implementáció (19980209 snapshot)
A WIDE implementáció közepesen bonyolultan telepíthetô. Egy KIT-ként
adják közre a friss változatokat, ami tartalmazza az új és újra írt
felhasználó és segédprogramokat, egy könyvtárat (libinet6) amivel
össze kell szerkeszteni az IPv6-ot használni kívánó programokat,
illetve 2 patch file-t (a kernel-hez és az include file-okhoz). Az
installációról viszonylag tömör, de használható leírást kapunk kézhez
angolul és japánul. A kernel fordítása nem különösebben nehéz, csak
egy bosszantó hibája van: függôség van az IPv6 és az IPSEC között,
mivel IPSEC nélkül nem lehet összeszerkeszthetô kernelt
készíteni. Ezzel szemben a felhasználói és segédprogramok fordítása
meglehetôsen bonyolult, sôt idônként a kernel forrásában való
bogarászást igényel. A programok nem létezô struktúrákra és
konstansokra hivatkoznak, amiket a header file-okból és kernel
forrásából kell kinyomozni. Az IPv6-os proramok nem a megszokott
helyre kerülnek, hanem az NRL-es konvencióknak megfelelôen az
/usr/local/v6 könyvtár alá. Tehát a WIDE implementáció installációs
szempontból inkább kísérletinek tekinthetô mint kész rendszernek.
Linux implementáció + inet6-apps0.26 +net-tools-980126
A Linux implementációt meglehetôsen nehézkes installálni. A kernelt és
a programokat több forrásból kell beszerezni, és ezek az alkotó részek
elég ritkán mûködnek együtt. Az installációról csak hiányos leírások
érhetôk el. Az IPv6-os kódot minden újabb fejlesztôi kernel (2.1.x)
tartalmazza. A kernel fordítása is meglehetôsen körülményes a config
lehetôség segítségével, mivel ezernyi opcióra kérdez rá a Linux
konfiguráló (Ezen opciók töredéke van csak dokumentálva). Ezek közül
bármit hibásan kitöltve a kernelünk mûködésképtelen vagy instabil
lehet. A új segédprogramok két helyen vannak szétszórva. Azt várnánk,
hogy elôször az alap segédprogramokat (mint ifconfig, netstat stb.)
kell installálni a net-tools-ból, hogy kipróbáljuk, mûködik-e az
IPv6-os kernel. Ezzel szemben, elôször az ftp-t és egyéb alkamazásokat
kell telepíteni az inet6-apps csomagból, mivel ez a csomag tartalmazza
az NRL alapú implementációknál szokásos libinet6-ot és a kiegészítô
include file-okat. Ezek után sem egyszerû az installálás, mivel a WIDE
implementációhoz hasonlóan nem létezô struktúrákat és konstansokat
kell bogarászni a kernelben és a header file-ok között. További
bosszantó dolog, hogy a make nem áll le a fordítási hibáknál, hanem
figyelmen kívül hagyja azokat. A programok, az IPv6-os könyvtár, és az
include file-ok a /usr/inet6 katalógus alá kerülnek. A Linux-os IPv6
implementáció installációja távolról sem tekinthetô kiforrottnak, még
rendkívûl sok javítani való van rajta.
Digital UNIX 4.0B + IPv6 v.6.112
A Digital Early Adopter's Kit-jét nagyon egyszerû telepíteni. A
kicsomagolás után a setld parancs segítségével a rendszer részéve
lehet tenni az IPv6-os kitet, majd új kernelt kell fordítani. Az egész
telepítési mûvelet elég jól dokumentált. Az IPv6-os programok az
/usr/opt/IP6112 katalógusba kerülnek. A szokványos helyükrôl
szimbólikus linkek mutatnak rájuk. Noha a DEC nem nyújt támogatást
ezen kithez, de megbízhatósága, stabilitása valódi IPv6 kísérleti
rendszernek teszi alkalmasssá. Két kisebb hiányossága van: nem teszi
lehetôvé az ATM és az IPv6 együttes alkalmazását, valamint nem mûködik
SMP-s rendszereken.
AIX4.3
Az AIX 4.3-nak integráns része az IPv6, így a rendszer telepítésével
együtt megkapjuk az IPv6-os rendszert. Az AIX installációja egyébként
szintén viszonylag egyszerû. Két apró hiányossága van a
rendszernek. Az egyik az, hogy az egész AIX 4.3 dokumentációja
meglehetôsen hiányos, így az installációról sincs sok leírva. A másik
apróság, hogy az IPv6 feletti, titkosítási partner azonosításhoz és
titkosításhoz szükséges csomag nem az operációs rendszer, hanem csak a
Bonus Pack részét képezi.
FTP Software Secure client 3.0
Az egyetlen Windows 95-ös csomag a vizsgált implementációk
közûl. Windows-hoz szokott módon egyszerûen installálható. Bár
figyelmeztet, hogy a Windows TCP/IP stackjét le fogja cserélni, a
Windows 95 lefagy, ha mûködés közben, egy lépésben történik a
csere. Ezért vagy még egyszer le kell futtatni a Secure Client
telepítôjét, vagy elôször kézzel el kell távolítani a Microsoft TCP/IP
csomagot.
Konfigurálás
FreeBSD INRIA implementáció (1998 januári snapshot)
Az INRIA implementáció viszonylag egyszerûen konfigurálható, bár a
konfigurációs leírások hiányoznak. A példaként adott konfigurációs
állományok segítségével viszonylag egyszerûen lehet host konfigurációt
kialakítani. Router konfiguráció kialakítása, illetve a tunnel-ek
konfigurálása már nem ennyire egyszerû. A példa állományokhoz célszerû
lett volna mellékelni a logikai topológiát is. A parancsok jól
vannak dokumentálva.
FreeBSD WIDE implementáció (19980209 snapshot)
A WIDE implementációt közepesen bonyolult konfigurálni. Egy rövid
leírás található arról, hogy az egyes parancsok mire valók, de igazi
leírás nem található egyetlen parancsról sem. A példa állományok
alapján host konfigurációt nagyon egyszerû csinálni. Router
konfigurációt az INRIA implementációhoz hasonlóan elég bonyolult
csinálni, fôleg azért, mert a programok forrásában kell keresgélni azt, hogy
melyik kapcsoló mire való. A tunnelek konfigurálása elég érdekes, mert
az automatikus tunnelhez egy daemon-t kell futtatni.
Linux implementáció + inet6-apps0.26 +net-tools-980126
A Linox-ot viszonylag egyszerû konfigurálni. Egy rövid How-to leírás
található arról, hogy az egyes parancsok mire valók, de igazi leírás
nem található egyetlen parancsról sem. Ezen leírasok alapján host
konfigurációt nagyon egyszerû csinálni. Router konfigurációt a többi
implementációhoz hasonlóan elég bonyolult csinálni, fôleg azért, mert
a WIDE implementációhoz hasonlóan, a programok forrásában kell
keresgélni azt, hogy melyik kapcsoló mire való. A Router Advertisment
Daemon-ról egy rövidke leírás van, ami nagyban segíti a
konfigurálást. A tunnelek konfigurálása nem tökéletes, mert nincsenek
igazán szétválasztva az automatikus és konfigurált tunnelek.
Digital UNIX 4.0B + IPv6 v.6.112
A Digital Early Adopter's Kit-jét nagyon egyszerû konfigurálni.
A csomaghoz átfogó felhasználói kézikönyv jár. Ez
részletesen elemzi, hogy milyen konfigurációban miket és hogyan kell
beállítani a helyes mûködéshez. A router konfiguráció is
egyszerû, mivel ezt is tárgyalja a leírás. Az egyedüli hiányosság,
hogy a programok manualjai nem frissültek fel illetve nem készültek
el, így viszonylag keveset lehet tudni az implementáció
lehetôségeirôl. A kithez adott ipv6_setup majdnem helyes konfigurációt
generál, azonban a hiba kijavítása a kézikönyv segítségével pár
pillanat alatt lehetséges.
AIX4.3
Az AIX 4.3-nak olyannyira integráns része a IPv6, hogy konfigurációját
SMIT segítségével is el lehet végezni. A host konfiguráció készítése
csak pár gombnyomás. Tunnelek konfigurációja szintén egyszerû. Router
konfiguráció nem lehetséges, mert az AIX 4.3 novemberi változata ezt
nem támogatja. Hiányossága a rendszernek a viszonylagos
dokumentálatlanság.
FTP Software Secure client 3.0
Az FTP Software termékének konfigurálása egyetlen opció beállítását
jelenti, és máris mûködik az IPv6. Azaz csak mûködne, ha nem
szolgáltató alapú címeket használna. A 6bone 1997 november óta áttért
egy hatékonyabb címzési architektúrára (Globálisan Aggregálható
Címek), az addig használt struktúrálatlan címkiosztásról. A Secure
Client kivételével mindegyik megvizsgált rendszer támogatja ezt a
címzési rendszert. A Secure Client nem támogatja a tunneleket
és a router üzemmódot.
Dokumentáció
FreeBSD INRIA implementáció (1998. januári snapshot)
Az INRIA implementáció elég jól dokumentált. A új segéd és
rendszerprogramoknak mind elkészült a kéziköny lapja (manual page).
A kézikönyvet a fejlesztéseknek megfelelôen rendszeresen frissítik.
Egyes mûködést és megvalósítást leíró dokumentációk franciául
részletesebbek, de ezek száma egyre fogy. Mindenre kiterjedô
dokumentáció azonban nincsen.
FreeBSD WIDE implementáció (19980209 snapshot)
A WIDE implementáció nagyon hiányosan dokumentált. A telepítést és
használatot bemutató néhány hevenyészett leíráson túl nincsen
semmilyen dokumentációja angolul. Bizonyos programok japánul
dokumentáltak, de ezek is meglehetôsen szórványosak.
Linux implementáció + inet6-apps0.26 +net-tools-980126
A Linux változatot kataszrofálisan gyengén dokumentálták. Létezik
ugyan néhány HOW-TO-IPv6 változat, de ezek ellentmondásosak és nem
nyújtanak igazi segítséget. Ezenkívül mindent a programok forrásának
tanulmányozásával kell kideríteni.
Digital UNIX 4.0B + IPv6 v.6.112
A DEC rendszer egyes dokumentációi mintaszerûek. Az installációs,
konfigurációs és programozói dokumentáció rendelkezésre áll mind HTML
mind Postscript formában. Ezen kívül a könyv mintapéldái is
megvannak. Az egyedül a módosult programok kézikönyv lapjainak az új
változata hiányzik.
AIX4.3
Az AIX 4.3-nak sajnos nem része a dokumentáció. Ennek a verziónak a
megjelenésekor a teljes AIX dokumentáció csak bétaváltozatú volt -
ugyanis az IBM áttér a html alapú leírásokra -, így alig található
valami leírás az AIX-rôl és az IPv6-ról. A teljes dokumentáció
elérhetô már a Weben, és valószínûleg a késôbbi AIX kiadásokban benne
lesz.
FTP Software Secure Client 3.0
Ezen implementációhoz az FTP szoftver részletes leírást mellékel,
de az nem ad lényegi információt az IPv6-ról.
Elvégzett tesztek
A teszteket a tanszék kísérleti IPv6 hálózatába kapcsolt rendszereken
végeztük. Az elvégzett méréseket úgy választottuk meg, hogy
illeszkedjenek és kiegészítsék a JOIN IPv6-os tesztjeit.
Az alábbi ábra szemlélteti a konfigurációt. A 6bone felé a kapcsolatot egy
FreeBSD/INRIA alapú gép jelentette, ugyanez funkcionált útválasztóként.
A hálózati forgalmat a tcdpdump analizátor programmal figyeltük.
- Állapotmentes cím autokonfiguráció
- Az állapotmentes cím autokonfiguráció vizsgálata során ellenõriztük, hogy ha az útválasztó hirdetése automatikus konfigurációt ír elõ, akkor az adott hoszt helyesen beállítja-e saját link-local címét, és a továbbiakban ezt használja-e a következõ konfigurációs lépésekhez.
- Prefixmeghatározás
- A mérés során azt vizsgáltuk, hogy a szegmensen található útválasztó Router Advertisement hirdetéseiben elõírt prefix alapján a hosztok megfelelõen állítják-e be saját címüket. Helyes mûködés esetén az adott interfészek felveszik a prefixbõl és a MAC címbõl képzett EUI-64 formátumú címet.
- Default route meghatározás
- Az útválasztó Router Advertisement hirdetéseiben magát default útvonalként hirdette. Helyes mûködés esetén a hosztok saját router táblázatukba default gatewaynek felveszik az útválasztó link-local címét.
- Link paraméterek meghatározása
- Az útválasztó hirdette az adott linkre érvényes MTU-ot. Ebben az esetben minden hosztnak ezt az MTU-ot kell kötelezõen használnia. Helyes mûködés esetén a hosztok figyelembe vették és használták ezt az értéket. A helyes mûködést tcpdumppal vizsgáltuk.
- Elavult címek kezelése
- A vizsgálat során az átszámozás esetén elengedhetetlen cím elavulást vizsgáltuk. Az útválasztó Router Advertisement hirdetésében véges idõtartamot adtunk meg a hirdetett prefix élettartamának. Ezek után az adott prefix hirdetését megszüntettük. Az érvényességi idõtartam letelte után a hosztoknak az ebbõl a prefixbõl elõállított címet nem szabad használniuk.
- Többszörös prefix
- A teszt a többszörös címek kezelését vizsgálta. Az útválasztó több érvényes prefixet is hirdetett az adott alhálózatra. A hosztoknak az így kialakított címeket helyesen kellett felvenniük.
- Duplikált címek
- Egy, a szegmensen már létezõ címet kíséreltünk meg egy másik interfészre konfigurálni. A hosztnak helyes mûködés esetén hibajelzést kell adni és a cím használatát meg kell tagadni. Ugyancsak elvégeztük ezt az ellenõrzést a link-local címekre. Ebben az esetben egy másik hoszt egyik interfészére manuálisan konfiguráltuk a vizsgálandó hoszt automatikusan beállítódó link-local címét. Ezek után engedélyeztük a cím autokonfigurációt, amelynek hibajelzéssel meg kellett szakadnia, mivel a link-local cím egyediségét nem sikerült biztosítani. Ez utóbbi eset egyébként helyes mûködés esetén nem fordulhat elõ, mivel a link-local címet az autokonfiguráció a linken mindenképpen egyedi MAC címbõl állítja elõ.
- Elérhetetlenség felismerés
- Az útválasztó Router Advertisement hirdetéseiben a Retrans Timer értékét végesre állítottuk. Ebben az esetben ezen idõ lejárta után a hosztnak Neighbour Solicitation üzenetet kell küldenie. Az ellenõrzést tcpdumppal végeztük.
- Konfigurált tunnelek (ipv6 ipv4 felett)
- Vizsgáltuk, hogy az implementáció támogatja-e az IPv6 csomagok IPv4 csomagokban történõ átvitelét (tunneling).
- Automatikus tunnelek (ipv4 elérése kompatibilitási címeken keresztül)
- Automatikus tunneling esetén az IPv6 hoszt megfelelõ IPv4 kompatibilis IPv6 címek használatával képes kommunikálni csak IPv4-et támogató hosztokkal. A tesztben ennek lehetõségét vizsgáltuk.
- Alkalmazások és szolgáltatások vizsgálata
- Az alkalmazások IPv6 szolgáltatásainak vizsgálata csak részben tartozik az adott operációs rendszer IPv6 támogatásának vizsgálatához, mivel az IPv6 lehetõségének kiaknázása elsõsorban az alkalmazás fejlesztõjének feladata. A vizsgálat során az adott IPv6 csomaggal együtt szállított alkalmazásokat vizsgáltuk, különös tekintettel a szokványos hálózati programokra (telnet, ftp, mail stb.)
- Installálás és dokumentáció
- A vizsgálat során az adott IPv6 csomag installálásának egyszerûségét vizsgáltuk.
Tapasztalatok
- Állapotmentes cím autokonfiguráció
- Prefixmeghatározás
- A prefixmeghatározás a Secure Client kivételével mindegyik implementációban helyesen mûködött. A Secure Client nem volt képes az EUI-64 címek kezelésére, ezért nem vett fel helyes címet.
- Default route meghatározás
- Mindegyik implementáció felvette az útválasztóra mutató útvonalat. A Digital Unix az útválasztót nem csak link-local, hanem - hibásan - normál unicast címével is beállította, mint default route.
- Link paraméterek meghatározása
- Tökéletesen csak az INRIA implementáció mûködött. A Wide és az AIX helyesen beállította és használta az elõírt MTU-ot, azonban sem az ifconfig, sem a netstat parancs nem mutatta. A tcpdumppal történõ ellenõrzés viszont helyes mûködést mutatott. A Linux és a DEC implementáció figyelembe vette a hirdetést, de az elõírtnál kisebb MTU-t használt. Mivel RFC 1970 szerint elõírt MTU esetén minden hosztnak kötelezõen ezt az értéket kell használnia, ez hibás mûködést jelent.
- Elavult címek kezelése
- Minden implementáció, amely képes volt az automatikus prefix meghatározásra, helyesen kezelte az cím érvényességi idejét.
- Többszörös prefix
- Minden implementáció alapvetõen helyesen közölte a többszörös prefixeket. A Wide implementációnál a többszörös automatikusan konfigurált unicast cím instabilitást okozott, és többször panic-hoz vezetett. A Wide és az AIX esetén az ifconfig parancs csak az elsõ unicast címet jelezte az interfészen, a netstat parancs viszont mindkettõ használatát mutatta.
- Duplikált címek
- A Wide kivételével egyik implementáció sem engedte olyan unicast cím felvételét, amely már létezik az adott alhálózaton. A Wide esetében megbízhatatlan mûködést tapasztaltunk.
- Duplikált link-local cím esetén az INRIA implementáció autoconf6 parancsa végtelen ciklusba került, igaz az elõírásoknak ellenkezõ mûködést nem tapasztaltunk, vagyis nem engedélyezte a többszörös link-local cím használatát.
- Elérhetetlenség felismerés
- Mindegyik implementáció az elõírásnak megfelelõen mûködött.
- Konfigurált tunnelek
- A Secure Client kivételével mindegyik implementáció támogatta a konfigurált tunneleket.
- Automatikus tunnelek
- A Secure Client esetén nem volt lehetõség IPv6 címek megadására, így az automatikus tunnel támogatását nem lehetett vizsgálni.
- Alkalmazások és szolgáltatások vizsgálata
- Alkalmazás szinten a legkiterjedtebb IPv6 támogatással egyértelmûen az INRIA implementáció rendelkezett. Gyakorlatilag az összes Berkeley hálózati segédprogram kezelte az IPv6-ot, illetve megvolt az IPv6 megfelelõjük. Sok más alkalmazás (http kliens, szerver, X window, stb.) IPv6 portja is megtalálható a csomagban.
- A többi csomag alapszintû alkalmazásokkal rendelkezett.
- A legkevesebb támogatása a Secure Clientnek volt, a csomagban szállított alkalmazások egyike sem volt képes IPv6-os címek kezelésére.
- A Linux ftp kliens és szerver csak a Short Port parancsot értette, így az INRIA implementáció kivételével - amely mind a Long, mind a Short Port parancsot tudta - a többi - csak Long Portot alkalmazó - implementációval nem tudott együttmûködni.
- A többi csomag több-kevesebb IPv6 alkalmazást tartalmazott, az alábbi táblázat részletesen jelzi ezeket.
- Külön ki kell emelni a DNS megvalósítását, amelyet jelenleg egyik implementáció sem támogat IPv6 felett. Így, annak ellenére, hogy a name szerver képes AAAA rekordok kezelésére, illetve a resolver képes az IPv6 címek feloldására, DNS-t csak IPv4 felett tudunk használni.
- Dokumentáció
- Az eredményeket részletesen lásd a Dokumentáció fejezetben.
Eredmények táblázatos összefoglalása
| Jelmagyarázat | |
| + | Támogatott |
| - | Nem támogatott vagy nem mûködik |
| * | Lásd részletes leírás |
| 1...5 | Osztályzat, legjobb: 5 |
| FreeBSD
INRIA |
FreeBSD
Wide |
Linux | Digital Unix | AIX | FTP Software
Win95 |
|
| Autokonfiguráció | + | + | + | + | + | + |
| Prefix meghatározás | + | + | + | + | + | - |
| Default route | + | + | + | * | + | + |
| Link paraméterek | + | * | - | - | * | - |
| Elavult címek | + | + | + | + | + | - |
| Többszörös prefix | + | * | + | + | * | - |
| Duplikált címek | * | * | + | + | + | - |
| Elérhetetlenség felismerés | + | + | + | + | + | + |
| Automatikus alagutak | + | + | + | + | + | - |
| Konfigurált alagutak | + | + | + | + | + | - |
| telnet | + | + | - | + | + | - |
| ftp | + | * | * | * | * | - |
| sendmail (SMTP) | + | - | + | - | - | - |
| http szerver | + | - | - | - | - | - |
| http kliens | + | - | - | - | - | - |
| NFS | + | - | - | - | - | - |
| DNS | * | * | * | * | * | - |
| X window | + | - | - | - | - | - |
| Csomagban található IPv6 alkamazások | 5* | 3 | 2 | 3 | 3 | 1* |
| Installálás | 4 | 2 | 1 | 5 | 5 | 5 |
| On-line kézikönyv | 4 | 1 | 1 | 4 | 3 | 1 |
| Dokumentáció | 1 | 1 | 1 | 5 | 2 | 1 |
Összefoglalás
Az IPv6 még korán sem érte el a teljes fejlettség állapotát. A szabvány és sok kiegészítés jelen pillanatban is fejlesztés alatt áll. Ezt a gyorsan változó környezetet próbálják meg az IPv6 implementációk követni. Ennek megfelelõen az egyes változatok minõsége nagyon különbözõ.Általánosságban jellemzõ, hogy az IPv6 protokollt mindegyikben helyesen implementálták, így IP szinten nem fedezhetõk fel jelentõs interoperabilitási problémák. Ezt bizonyítja az is, hogy a 6bone-on is sikeresen mûködnek együtt a vizsgált rendszerek.
Sokkal vegyesebb a kép a kiegészítõ protokollok és az alkalmazások területén. Bizonyos rendszerekben (AIX, Digital Unix, INRIA/FreeBSD) széleskörû támogatás van, mások (Wide, Linux) a kísérletezéshez elegendõ alkamazást tartalmaznak. Az FTP Software Secure Clientja minimális IPv6 megvalósítást tartalmaz, gyakorlatilag nem ad többet az IPv6 kernelnél.
A vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy "üzemszerû" használatra az AIX, Digital Unix és az INRIA/FreeBSD implementáció alkalmas. A többi verzió vagy funkcionalitásában vagy kezelhetõségében sok kívánnivalót hagy még maga után.
Figyelembe kell venni azonban, hogy mindezek a megállapítások a cikk írásának pillanatára vonatkoznak, folyamatos fejlõdés, javulás várható.
Referenciák
S. Thompson, T. Nartin, IPv6 Stateless Address Autoconfiguration , RFC1971 , August 1996.
T. Narten, E. Nordmark, W. Simpson, Neighbor Discovery for IP Version 6 (IPv6) , RFC1970 , August 1996.
M. Crawford, A Method for the Tranmission of IPv6 Packets over Ethernet Networks , RFC1972 , August 1996.
R. Gilligan, S. Thomson, J. Bound, W. Stevens, Basic Socket Interface Extensions for IPv6 , RFC2133, May 1997.
S. Thomson, C. Huitema, DNS Extensions to support IP version 6 , RFC 1886, December 1995.
R. Hinden, S. Deering IP Version 6 Addressing Architecture , Internet-Draft, Nov 1997.
R. Hinden, S. Deering Internet Protocol, Version 6 (IPv6) Specification , Internet-Draft, Nov 1997.
FreeBSD INRIA implementáció Magyarországon
Digital UNIX IPv6 KIT információk