Az IPv6 kialakulása

Az új IP verzió kifejlesztését alapos felmérések és tanulmányok elôzték meg. Az IETF (Internet Engineering Task Force) által kezdeményezett kutatások alapján felállították az új IP által kielégítendô követelmények listáját. E követelményeket úgy határozták meg hogy nem csak a jelenlegi ill. már korábban felmerült igényeket vették figyelembe hanem megpróbálták megjósolni a következô évtizedekben megjelenô új feladatokat is. Olyan protokoll tervezése volt a cél amely hosszú távon megoldást nyújt a számítógéphálózatokkal kapcsolatos egyre komolyabb és szerteágazóbb igények kielégítésére.

Az IPng-vel (IP new generation) szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény az volt hogy a bevezetése egyszerû és könnyû legyen, az új rendszer a régivel párhuzamosan tudjon mûködni még hosszú ideig és az áttéres semmiféle fennakadást, zökkenôt ne okozzon. A jelenleg használt IPv4 már túlságosan elterjedt, és az Internet túl nagyra nôtt ahhoz hogy az új protokollra való átállást mindenhol egyidejûleg meg lehessen oldani es a régit egy csapásra el lehessen felejteni.

1992 decemberére összesen hét különbözô javaslatot publikáltak az IP új verziójának a kidolgozására. A további munka során a javaslatok közül háromnak az összedolgozásával 1994 nyarára megszületett az a változat [RFC 1883] amelyet november 17-én az Internet Engineering Steering Group is elfogadott és a saját ajánlásává tett.

Az új protokoll az IPv6 nevet kapta ami az IP 6-os verzióját jelenti. A jelenleg használt IP verzió a 4-es. (Az 5-ös egy belsô, munkaverzió amely nem került implementálásra.)


Elôzô fejezet Következô fejezet Absztrakt

© Szigeti Sz., Mohácsi J., Máray T., 1997