IPv6 implementációk vizsgálata

Mohácsi János, Szigeti Szabolcs, Máray Tamás
 Irányítástechnika és Informatika Tanszék,
Budapesti Mûszaki Egyetem,
Mûegyetem rakpart 9, 1111, Budapest
 e-mail:{mohacsi,pink,maray}@fsz.bme.hu

Bevezetés

Az elmúlt idôszakban egyre több, különbözõ minõségû IPv6 implementáció jelent meg. A Budapesti Mûszaki Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszékének hálózati kutatócsoportja a több mint másfél éves IPv6 kutatások alatt szerzett tapasztalatok alapján egy sor implementácó alapvetô tulajdonságait tesztelte. A tesztek elsôsorban a szabványok teljesítését, az alapvetô IPv6-os funkciókat, és az implementációk együttmûködési képességét ellenôrizték. [7]

Nem volt célunk teljesítménymérést illetve összehasonlítást végezni, mivel az alkalmazott különbözô típusú és teljesítményû hardverek miatt ez úgysem vezetett volna értékelhetô eredményre.

Meg kell jegyezni, hogy a tesztek eredményei csak fényképszerûen mutatják a jelenlegi állapotot, mivel minden implementáció aktívan fejlôdik. A vizsgálataink elôzménényeit a Networkshop'98 konferencián ismertettük. Öszességében megjegyezhetjük, hogy az implementációk azóta rendkívül sokat fejlödtek, és ma már a "második generációjuk" ami hozzáférhetô, azaz egyre inkább az egyszerû alkalmazhatóságukon és az alkalmazások nagy számán van a hangsúly. 

A tesztelt rendszerek

A fenti implementációkon kívül minden fontos rendszerre készül, vagy elkészült a kísérleti IPv6 megvalósítás (Sun Microsystems: Solaris, Hewlett Packard: HP-UX, Silicon-Graphics: IRIX, DEC: OpenVMS, SCO: Gemini, Siemens-Nixdorf, Novell: Netware, Mentat: Macintosh)

A host implementációk mellett nem kevésbé lényeges az útválasztók IPv6 támogatása. Számos router gyártó rendelkezik kísérleti IPv6 támogatással, sõt, van, amely már kereskedelmi forgalomban is ezzel szállítja berendezéseit. Jelenleg két útválasztó típus (Bay Networks és Cisco) vizsgálatát végezzük.

A tesztkörnyezet kialakítása a következõ volt. Az 6Bone-hoz a rendszert egy router csatlakoztatta. (A 6bone egy világméretû IPv6 teszthálózat, amihez Magyarország 1997. április elején csatlakozott.) Ugyanez a router illetve egy INRIA-IPv6 implementáció alkotta a belsõ szegmensek közötti útválasztó szerepét.

Az implementációk által kínált szolgáltatások

A következô táblázat (1. táblázat) a dokumentációk, leírások és elsô benyomások alapján készült. A szolgáltatások részletes vizsgálatának eredményét a Tapasztalatok fejezet tartalmazza.
Implementáció 
/ 
Szolgáltatás		 FreeBSD 
INRIA		 FreeBSD 
KAME		 Linux Digital UNIX AIX 4.3 FTP-win95 Microsoft 
Windows NT
Állapotmentes autokonfiguráció + + + + + + +
Szomszéd meghatározás + + + + + + +
Útvonal átirányítás + + + + + ? ?
RFC 1897 típusú cím támogatás [6] + + + + + + ?
EUI-64 cím támogatás [6] + + + + + - +
Többszörös cím (Multihoming) + + + + + ? +
Tunneling Konfigurált, Automatikus + + + + + - +
Router üzemmód  + + + + - - -
DNS szolgáltatás használata (1) + + + + + - +
DNS támogatás (2) + + + + + - -
Médiumok
Ethernet + + + + + + +
TokenRing - - - - + - -
FDDI + + ? + + - -
ATM + + + - - - -
PPP + + ? - - - -
RFC2133 programozói interfész [4] + + + + + - ?
Alkalmazások
telnet + + + + + - -
ftp + + + + + - +
mail (3)(4) + + + - - - -
http szerver (4) + + + - - - -
http kliens (4) + + + - - - -
NFS + - - - - - -
X11R6 + +(5) - - - - -
Partner azonosítás és titkosítás
Partner azonosítás (authentikáció)  + + + - + + -
Titkosítás -(6) + + - + + -
Jelmagyarázat:
  1. A resolver library jelenleg minden implementációban csak IPv4 fölött mûködik.
  2. Minden Unix implementációra lefordítható mind a 4.9.6-es mind a 8.1.1-es Berkeley DNS, melyeknek van AAAA mezô támogatása. A megjelölt csomagokban ez található. [5]
  3. A sendmail-t adják hozzá.
  4. Bármelyik RFC 2133-as programozói interfésszel rendelkezô implmenetációra lefordítható.
  5. Létezik, de nem tesztelt.
  6. Az INRIA implementáció tartalmazza a kódot, de a francia törvények értelmében exportkorlátozás alá esik.
  • + A leírások szerint az adott szolgálatatást tartalmazza az implementáció.
  • - A leírások szerint az adott szolgáltatást nem tartalmazza az adott rendszer.
  • ? Leírások alapján eldönthetetlen a szolgáltatás létezése

    • 1. Táblázt: Az IPv6 implementációk által kínált szolgáltatások

    Az implementációk áttekintése

    A szabadon hozzáférhetô implementációk közül a KAME és Linux implementációk nagyon nagy hasonlóságot mutatnak, mivel mindkettô az amerikai Naval Research Laboratory (NRL) implementációján és koncepcióján alapul. A koncepció lényeges eleme, hogy az IPv6-hoz külön TCP-UDP protokollok tartoznak. Ez a KAME implementációban igen szemléletes, mivel külön inetd6 tartozik a rendszerhez, ami a megfelelô IPv6-os szolgáltatásokat indítja el, teljesen függetlenül az IPv4-tôl. Ezen implementációk másik jellemzôje , hogy az autókonfigurációs üzeneteket a kernel mindenféle külsô folyamat segítsége nélkül kezeli.

    A másik fajta szabadon hozzáférhetô implementáció az INRIA implementációja. Ezen koncepció alapeleme, hogy az IPv6-hoz és IPv4-hez közös TCP-UDP szállítási réteg tartozik. A másik jellemzôje ezen implementációnak, hogy az autokonfigurációs üzeneteket egy daemon process segítségével kezeli. Ezen implementáció található meg az IBM operációs rendszerében, valamint ezzel mutat rokonságot a Digital implementációja. Egyébként Az INRIA implementációt nemcsak az IBM (és Bull) választotta operációs rendszere IPv6-os komponensének alapjául, hanem a Silicon Graphics is.

    Az NRL típusú implementációk az IPv6-ot, mint egy "újabb" protokollt tekintik. A szeparált protokoll stack elônye, hogy viszonylag egyszerûbb fejleszteni, tesztelni, a mûkôdô IPv4 implementáció zavarása nélkül. Ezzel szemben kevésbé hatékony, mert a két protokoll egymás mellett foglalja a buffereket, memóriát stb. Az INRIA implementáció viszont úgy tekinti az IPv6-ot, mint egy hálózati protokoll, amely elôbb-utóbb felváltja az IPv4-et. Ezen integrált protokoll stack fejlesztése nyilván nehezebb, de a memória gazdálkodás hatékonyabb lehet.

    Meg kell jegyeznünk, hogy a KAME implementáció a WIDE[9] IPv6 implementációján alapul. Ahhoz képest több hibajavítást és IPv6-ra átírt alkalmazást tartalmaz.

    A Microsoft IPv6 csomag különálló protokollként van megvalósítva, így az IPv4-tõl függetlenül is telepíthetõ Windows NT 4.0 vagy 5.0(béta) alá. Az implementáció az IPv4 alapjain nyugszik. Különlegessége, hogy - a Microsofttól némileg szokatlan módon - a teljes forrás hozzáférhetõ. 

    Az implementációk installálhatósága

    A megvizsgált IPv6 implementációk nagyon különbözô osztályzatot érdemelnek az telepíthetôségre. A skála a jól telepíthetôtôl a szinte installálhatatlanig terjed.

    FreeBSD INRIA implementáció (1998 januári snapshot)

    Az INRIA implementáció viszonylag jól installálható. Az IPv6-os kiegészítô csomagot a FreeBSD 2.2.6-os rendszer forrására kell kicsomagolni, és a rendszert újra kell fordítani. Ugyancsak új IPv6-os kernelt kell fordítani, installálni az egészet, végül konfigurálni az IPv6-os rendszert. Az INRIA implementáció automatikusan, minden nehézség nélkül fordítható, csak az egész rendszer újra fordítása tart meglehetôsen hosszú ideig (kb. 2 óra egy 133 Mhz-es Pentiumon). Az új programok a FreeBSD-ben már megszokott katalógusokba kerülnek, tehát az INRIA csomag nem kísérleti rendszerként tekint önmagára, hanem gyakorlati környezetben alkalmazható implementációként. Hátrányaként róható fel, hogy ez az implementáció nem patch file-ként vagy CVS update-ként jelenik meg, ami megkönnyíthetné és gyorsíthatná a verziók közötti upgradelést. Az telepítésrôl egy tömör, de elegendô információt tartalmazó útmutatót kapunk az INRIA kit részeként.

    FreeBSD KAME implementáció (19980530 stable snapshot)

    A KAME implementáció telepítése az elôzményéhez (WIDE) képest sokat javult. Egy KIT-ként adják közre a friss változatokat, ami tartalmazza az új és újra írt felhasználó és segédprogramokat, egy könyvtárat (libinet6) amivel össze kell szerkeszteni az IPv6-ot használni kívánó programokat, illetve 2 patch file-t (a kernel-hez és az include file-okhoz). Az installációról viszonylag tömör, de használható leírást kapunk kézhez angolul és japánul. A kernel fordítása egyszerû. A felhasználói és segédprogramok fordítása kicsit bonyolultabb, de nem okoznak külösebb problémát. Különesen szimpatikus az átírt alkalmazások (ports) fordítása, mivel az FreeBSD átiratoknál megszokott módszert alkalmazza. Az IPv6-os proramok nem a megszokott helyre kerülnek, hanem az NRL-es konvencióknak megfelelôen az /usr/local/v6 könyvtár alá. Tehát a KAME implementáció installációs szempontból a WIDE-hoz képest már kész rendszernek tekinthetô. További vonzó tulajdonsága a KAME változatnak as Mozilla támogatása.

    Linux implementáció + inet6-apps0.26 +net-tools-980126

    A Linux implementációt meglehetôsen nehézkes installálni. A kernelt és a programokat több forrásból kell beszerezni, és ezek az alkotó részek elég ritkán mûködnek együtt. Az installációról csak hiányos leírások érhetôk el. Az IPv6-os kódot minden újabb fejlesztôi kernel (2.1.x) tartalmazza. A kernel fordítása is meglehetôsen körülményes a config lehetôség segítségével, mivel ezernyi opcióra kérdez rá a Linux konfiguráló (Ezen opciók töredéke van csak dokumentálva). Ezek közül bármit hibásan kitöltve a kernelünk mûködésképtelen vagy instabil lehet. A új segédprogramok két helyen vannak szétszórva. Azt várnánk, hogy elôször az alap segédprogramokat (mint ifconfig, netstat stb.) kell installálni a net-tools-ból, hogy kipróbáljuk, mûködik-e az IPv6-os kernel. Ezzel szemben, elôször az ftp-t és egyéb alkamazásokat kell telepíteni az inet6-apps csomagból, mivel ez a csomag tartalmazza az NRL alapú implementációknál szokásos libinet6-ot és a kiegészítô include file-okat. Ezek után sem egyszerû az installálás, mivel a WIDE implementációhoz hasonlóan nem létezô struktúrákat és konstansokat kell bogarászni a kernelben és a header file-ok között. További bosszantó dolog, hogy a make nem áll le a fordítási hibáknál, hanem figyelmen kívül hagyja azokat. A programok, az IPv6-os könyvtár, és az include file-ok a /usr/inet6 katalógus alá kerülnek. A Linux-os IPv6 implementáció installációja távolról sem tekinthetô kiforrottnak, még rendkívûl sok javítani való van rajta.

    Digital UNIX 4.0B + IPv6 v.6.112

    A Digital Early Adopter's Kit-jét nagyon egyszerû telepíteni. A kicsomagolás után a setld parancs segítségével a rendszer részéve lehet tenni az IPv6-os kitet, majd új kernelt kell fordítani. Az egész telepítési mûvelet elég jól dokumentált. Az IPv6-os programok az /usr/opt/IP6112 katalógusba kerülnek. A szokványos helyükrôl szimbólikus linkek mutatnak rájuk. Noha a DEC nem nyújt támogatást ezen kithez, de megbízhatósága, stabilitása valódi IPv6 kísérleti rendszernek teszi alkalmasssá. Két kisebb hiányossága van: nem teszi lehetôvé az ATM és az IPv6 együttes alkalmazását, valamint nem mûködik SMP-s rendszereken.

    AIX4.3

    Az AIX 4.3-nak integráns része az IPv6, így a rendszer telepítésével együtt megkapjuk az IPv6-os rendszert. Az AIX installációja egyébként szintén viszonylag egyszerû. Két apró hiányossága van a rendszernek. Az egyik az, hogy az egész AIX 4.3 dokumentációja meglehetôsen hiányos, így az installációról sincs sok leírva. A másik apróság, hogy az IPv6 feletti, titkosítási partner azonosításhoz és titkosításhoz szükséges csomag nem az operációs rendszer, hanem csak a Bonus Pack részét képezi.

    FTP Software Secure client 3.0

    Az egyetlen Windows 95-ös csomag a vizsgált implementációk közûl. Windows-hoz szokott módon egyszerûen installálható. Bár figyelmeztet, hogy a Windows TCP/IP stackjét le fogja cserélni, a Windows 95 lefagy, ha mûködés közben, egy lépésben történik a csere. Ezért vagy még egyszer le kell futtatni a Secure Client telepítôjét, vagy elôször kézzel el kell távolítani a Microsoft TCP/IP csomagot.

    Microsoft Research IPv6

    A csomag a más protokolloknál megszokott úton, a Control Panelen keresztül egyszerûen telepíthetõ és eltávolítható. A csomag része néhány egyszerû diagnosztikai eszköz (ping, traceroute) és egy ftp kliens. Ezek mindegyike parancssorból futtatható. 

    Konfigurálás

    FreeBSD INRIA implementáció (1998 januári snapshot)

    Az INRIA implementáció viszonylag egyszerûen konfigurálható, bár a konfigurációs leírások hiányoznak. A példaként adott konfigurációs állományok segítségével viszonylag egyszerûen lehet host konfigurációt kialakítani. Router konfiguráció kialakítása, illetve a tunnel-ek konfigurálása már nem ennyire egyszerû. A példa állományokhoz célszerû lett volna mellékelni a logikai topológiát is. A parancsok jól vannak dokumentálva.

    FreeBSD KAME implementáció (19980530 stable snapshot)

    A WIDE implementációt közepesen nehéz konfigurálni. Egy rövid leírás melett, hogy az egyes parancsok mire valók, megjelentek a kézikönyv lapok is az installációban. A példa állományok alapján host konfigurációt nagyon egyszerû csinálni. Router konfigurációt az INRIA implementációhoz hasonlóan elég bonyolult csinálni.

    Linux implementáció + inet6-apps0.26 +net-tools-980126

    A Linox-ot viszonylag egyszerû konfigurálni. Egy rövid How-to leírás található arról, hogy az egyes parancsok mire valók, de igazi leírás nem található egyetlen parancsról sem. Ezen leírasok alapján host konfigurációt nagyon egyszerû csinálni. Router konfigurációt a többi implementációhoz hasonlóan elég bonyolult csinálni, fôleg azért, mert a programok forrásában kell keresgélni azt, hogy melyik kapcsoló mire való. A Router Advertisment Daemon-ról egy rövidke leírás van, ami nagyban segíti a konfigurálást. A tunnelek konfigurálása nem tökéletes, mert nincsenek igazán szétválasztva az automatikus és konfigurált tunnelek.

    Digital UNIX 4.0B + IPv6 v.6.112

    A Digital Early Adopter's Kit-jét nagyon egyszerû konfigurálni. A csomaghoz átfogó felhasználói kézikönyv jár. Ez részletesen elemzi, hogy milyen konfigurációban miket és hogyan kell beállítani a helyes mûködéshez. A router konfiguráció is egyszerû, mivel ezt is tárgyalja a leírás. Az egyedüli hiányosság, hogy a programok manualjai nem frissültek fel illetve nem készültek el, így viszonylag keveset lehet tudni az implementáció lehetôségeirôl. A kithez adott ipv6_setup majdnem helyes konfigurációt generál, azonban a hiba kijavítása a kézikönyv segítségével pár pillanat alatt lehetséges.

    AIX4.3

    Az AIX 4.3-nak olyannyira integráns része a IPv6, hogy konfigurációját SMIT segítségével is el lehet végezni. A host konfiguráció készítése csak pár gombnyomás. Tunnelek konfigurációja szintén egyszerû. Router konfiguráció nem lehetséges, mert az AIX 4.3 novemberi változata ezt nem támogatja. Hiányossága a rendszernek a viszonylagos dokumentálatlanság.

    FTP Software Secure client 3.0

    Az FTP Software termékének konfigurálása egyetlen opció beállítását jelenti, és máris mûködik az IPv6. Azaz csak mûködne, ha nem szolgáltató alapú címeket használna. A 6bone 1997 november óta áttért egy hatékonyabb címzési architektúrára (Globálisan Aggregálható Címek), az addig használt struktúrálatlan címkiosztásról. A Secure Client kivételével mindegyik megvizsgált rendszer támogatja ezt a címzési rendszert. A Secure Client nem támogatja a tunneleket és a router üzemmódot.

    Microsoft Research IPv6

    Ez az IPv6 csomag meglehetõsen kezdeti állapotban van, így egyelõre nem tartalmaz igazán felhasznalóbarát szolgáltatásokat. A többi Windows NT protokollhoz képest nincsen grafikus felület a beállítások elvégzésére, bizonyos dolgokat, mint pl. konfigurált tunnelek beállítását csak a registy editorral lehet megtenni. Csak az autokonfiguráció támogatott, így - hacsak nem egyedüli gépként, egy tunnel végpontként kívánjuk használni - szükség van egy routerként funkcionáló másik berendezésre, amely a megfelelõ konfigurációs információt szolgáltatja. 

    Dokumentáció

    FreeBSD INRIA implementáció (1998. januári snapshot)

    Az INRIA implementáció elég jól dokumentált. A új segéd és rendszerprogramoknak mind elkészült a kéziköny lapja (manual page). A kézikönyvet a fejlesztéseknek megfelelôen rendszeresen frissítik. Egyes mûködést és megvalósítást leíró dokumentációk franciául részletesebbek, de ezek száma egyre fogy. Mindenre kiterjedô dokumentáció azonban nincsen.

    FreeBSD KAME implementáció (19980530 stable snapshot)

    A KAME implementáció elég jól dokumentált. A telepítést és használatot bemutató néhány rövid leíráson túl kézikönyvek is találhatók, bár elég szükszavúak.

    Linux implementáció + inet6-apps0.26 +net-tools-980126

    A Linux változatot kataszrofálisan gyengén dokumentálták. Létezik ugyan néhány HOW-TO-IPv6 változat, de ezek ellentmondásosak és nem nyújtanak igazi segítséget. Ezenkívül mindent a programok forrásának tanulmányozásával kell kideríteni.

    Digital UNIX 4.0B + IPv6 v.6.112

    A DEC rendszer egyes dokumentációi mintaszerûek. Az installációs, konfigurációs és programozói dokumentáció rendelkezésre áll mind HTML mind Postscript formában. Ezen kívül a könyv mintapéldái is megvannak. Az egyedül a módosult programok kézikönyv lapjainak az új változata hiányzik.

    AIX4.3

    Az AIX 4.3-nak sajnos nem része a dokumentáció. Ennek a verziónak a megjelenésekor a teljes AIX dokumentáció csak bétaváltozatú volt - ugyanis az IBM áttér a html alapú leírásokra -, így alig található valami leírás az AIX-rôl és az IPv6-ról. A teljes dokumentáció elérhetô már a Weben, és azóta a leírások külön termékként megrendelhetôk.

    FTP Software Secure Client 3.0

    Ezen implementációhoz az FTP szoftver részletes leírást mellékel, de az nem ad lényegi információt az IPv6-ról.

    Microsoft Research IPv6

    A csomaghoz egy rövid leírást mellékeltek a fejlesztõk, amely szûkszavú, de elegendõ, tekintve, hogy a telepítés teljesen automatikus, és az egyedüli beállítási lehetõség a konfigurált tunnelek létrehozása. Az egyes segédprogramok minimális on-line segítséget adnak magukról.

    Elvégzett tesztek

    A teszteket a tanszék kísérleti IPv6 hálózatába [13] kapcsolt rendszereken végeztük (1. ábra). Az elvégzett méréseket úgy választottuk meg, hogy illeszkedjenek és kiegészítsék a JOIN IPv6-os tesztjeit.
    A hálózati forgalmat a tcdpdump analizátor programmal figyeltük. [3]

    1. ábra

    Állapotmentes cím autokonfiguráció [1]
    Az állapotmentes cím autokonfiguráció vizsgálata során ellenõriztük, hogy ha az útválasztó hirdetése automatikus konfigurációt ír elõ, akkor az adott hoszt helyesen beállítja-e saját link-local címét, és a továbbiakban ezt használja-e a következõ konfigurációs lépésekhez.
    Prefixmeghatározás [2]
    A mérés során azt vizsgáltuk, hogy a szegmensen található útválasztó Router Advertisement hirdetéseiben elõírt prefix alapján a hosztok megfelelõen állítják-e be saját címüket. Helyes mûködés esetén az adott interfészek felveszik a prefixbõl és a MAC címbõl képzett EUI-64 formátumú címet.
    Default route meghatározás [2]
    Az útválasztó Router Advertisement hirdetéseiben magát default útvonalként hirdette. Helyes mûködés esetén a hosztok saját router táblázatukba default gatewaynek felveszik az útválasztó link-local címét.
    Link paraméterek meghatározása [2]
    Az útválasztó hirdette az adott linkre érvényes MTU-ot. Ebben az esetben minden hosztnak ezt az MTU-ot kell kötelezõen használnia. Helyes mûködés esetén a hosztok figyelembe vették és használták ezt az értéket. A helyes mûködést tcpdumppal vizsgáltuk.
    Elavult címek kezelése [2]
    A vizsgálat során az átszámozás esetén elengedhetetlen cím elavulást vizsgáltuk. Az útválasztó Router Advertisement hirdetésében véges idõtartamot adtunk meg a hirdetett prefix élettartamának. Ezek után az adott prefix hirdetését megszüntettük. Az érvényességi idõtartam letelte után a hosztoknak az ebbõl a prefixbõl elõállított címet nem szabad használniuk.
    Többszörös prefix [2]
    A teszt a többszörös címek kezelését vizsgálta. Az útválasztó több érvényes prefixet is hirdetett az adott alhálózatra. A hosztoknak az így kialakított címeket helyesen kellett felvenniük.
    Duplikált címek [2]
    Egy, a szegmensen már létezõ címet kíséreltünk meg egy másik interfészre konfigurálni. A hosztnak helyes mûködés esetén hibajelzést kell adni és a cím használatát meg kell tagadni. Ugyancsak elvégeztük ezt az ellenõrzést a link-local címekre. Ebben az esetben egy másik hoszt egyik interfészére manuálisan konfiguráltuk a vizsgálandó hoszt automatikusan beállítódó link-local címét. Ezek után engedélyeztük a cím autokonfigurációt, amelynek hibajelzéssel meg kellett szakadnia, mivel a link-local cím egyediségét nem sikerült biztosítani. Ez utóbbi eset egyébként helyes mûködés esetén nem fordulhat elõ, mivel a link-local címet az autokonfiguráció a linken mindenképpen egyedi MAC címbõl állítja elõ.
    Elérhetetlenség felismerés [2]
    Az útválasztó Router Advertisement hirdetéseiben a Retrans Timer értékét végesre állítottuk. Ebben az esetben ezen idõ lejárta után a hosztnak Neighbour Solicitation üzenetet kell küldenie. Az ellenõrzést tcpdumppal végeztük.
    Konfigurált tunnelek (ipv6 ipv4 felett)
    Vizsgáltuk, hogy az implementáció támogatja-e az IPv6 csomagok IPv4 csomagokban történõ átvitelét (tunneling).
    Automatikus tunnelek (ipv4 elérése kompatibilitási címeken keresztül)
    Automatikus tunneling esetén az IPv6 hoszt megfelelõ IPv4 kompatibilis IPv6 címek használatával képes kommunikálni csak IPv4-et támogató hosztokkal. A tesztben ennek lehetõségét vizsgáltuk.
    Alkalmazások és szolgáltatások vizsgálata
    Az alkalmazások IPv6 szolgáltatásainak vizsgálata csak részben tartozik az adott operációs rendszer IPv6 támogatásának vizsgálatához, mivel az IPv6 lehetõségének kiaknázása elsõsorban az alkalmazás fejlesztõjének feladata. A vizsgálat során az adott IPv6 csomaggal együtt szállított alkalmazásokat vizsgáltuk, különös tekintettel a szokványos hálózati programokra (telnet, ftp, mail stb.)
    Installálás és dokumentáció
    A vizsgálat során az adott IPv6 csomag installálásának egyszerûségét vizsgáltuk.

    Tapasztalatok

    Állapotmentes cím autokonfiguráció
    Prefixmeghatározás
    A prefixmeghatározás a Secure Client kivételével mindegyik implementációban helyesen mûködött. A Secure Client nem volt képes az EUI-64 címek kezelésére, ezért nem vett fel helyes címet.
    Default route meghatározás
    Mindegyik implementáció felvette az útválasztóra mutató útvonalat. A Digital Unix az útválasztót nem csak link-local, hanem - hibásan - normál unicast címével is beállította, mint default route.
    Link paraméterek meghatározása
    Tökéletesen csak az INRIA implementáció mûködött. A KAME és az AIX helyesen beállította és használta az elõírt MTU-ot, azonban sem az ifconfig, sem a netstat parancs nem mutatta. A tcpdumppal történõ ellenõrzés viszont helyes mûködést mutatott. A Linux és a DEC implementáció figyelembe vette a hirdetést, de az elõírtnál kisebb MTU-t használt. Mivel RFC 1970 szerint elõírt MTU esetén minden hosztnak kötelezõen ezt az értéket kell használnia, ez hibás mûködést jelent.
    Elavult címek kezelése
    Minden implementáció, amely képes volt az automatikus prefix meghatározásra, helyesen kezelte az cím érvényességi idejét.
    Többszörös prefix
    Minden implementáció alapvetõen helyesen közölte a többszörös prefixeket. A WIDE implementáció hibáját, hogy a többszörös automatikusan konfigurált unicast cím instabilitást okozott, a KAME implementációban kiküszöbölték. A KAME és az AIX esetén az ifconfig parancs csak az elsõ unicast címet jelezte az interfészen, a netstat parancs viszont mindkettõ használatát mutatta.
    Duplikált címek
    Egyik implementáció sem engedte olyan unicast cím felvételét, amely már létezik az adott alhálózaton. A WIDE esetében tapasztalt megbízhatatlan mûködést a KAME implementációban javították. A Windows NT csak az automatikus cím konfigurációt támogatta, így nem lehetett kézzel címeket felvenni. Duplikált link-local cím esetén az INRIA implementáció autoconf6 parancsa végtelen ciklusba kerülését javították. Az új implementáció megáll hiba üzenettel, vagyis nem engedélyezte a többszörös link-local cím használatát. Az elôzô változat is lényegében helyesen mûködött, de az autoconf6 nem tudta befejezni a mûködését.
    Elérhetetlenség felismerés
    Mindegyik implementáció az elõírásnak megfelelõen mûködött.
    Konfigurált tunnelek
    A Secure Client kivételével mindegyik implementáció támogatta a konfigurált tunneleket.
    Automatikus tunnelek
    A Secure Client esetén nem volt lehetõség IPv6 címek megadására, így az automatikus tunnel támogatását nem lehetett vizsgálni.
    Alkalmazások és szolgáltatások vizsgálata
    Alkalmazás szinten a legkiterjedtebb IPv6 támogatással egyértelmûen az INRIA és KAME implementáció rendelkezett. Gyakorlatilag az összes Berkeley hálózati segédprogram kezelte az IPv6-ot, illetve megvolt az IPv6 megfelelõjük. Sok más alkalmazás (http kliens, szerver, X window, stb.) IPv6 portja is megtalálható a csomagban.
    A többi csomag alapszintû alkalmazásokkal rendelkezett.
    A legkevesebb támogatása a Secure Clientnek volt, a csomagban szállított alkalmazások egyike sem volt képes IPv6-os címek kezelésére.
    A Linux ftp kliens és szerver csak a Short Port parancsot értette, így az INRIA implementáció kivételével - amely mind a Long, mind a Short Port parancsot tudta - a többi - csak Long Portot alkalmazó - implementációval nem tudott együttmûködni.
    A többi csomag több-kevesebb IPv6 alkalmazást tartalmazott, az alábbi táblázat részletesen jelzi ezeket.
    Külön ki kell emelni a DNS megvalósítását, amelyet jelenleg szinte egyik implementáció sem támogat IPv6 felett. Így, annak ellenére, hogy a name szerver képes AAAA rekordok kezelésére, illetve a resolver képes az IPv6 címek feloldására, DNS-t csak IPv4 felett tudunk használni. Egyetlen kivétel a KAME, ahol egy newbie nevû nameserver (ami külön fejlesztés és még elég kezdetleges) IPv6 fölött is tud DNS kérésekre válaszolni.
    Dokumentáció
    Az eredményeket részletesen lásd a Dokumentáció fejezetben.

    Eredmények táblázatos összefoglalása

    Jelmagyarázat
    + Támogatott
    - Nem támogatott vagy nem mûködik
    * Lásd részletes leírás
    1...5 Osztályzat, legjobb: 5
     
    FreeBSD 
    INRIA    		 FreeBSD 
    KAME    		 Linux Digital Unix AIX FTP Software 
    Win95    		 Microsoft 
    Windows NT
    Autokonfiguráció + + + + + + +
    Prefix meghatározás + + + + + - +
    Default route + + + * + + +
    Link paraméterek + * - - * - +
    Elavult címek + + + + + - +
    Többszörös prefix + * + + * - +
    Duplikált címek * + + + + - ?
    Elérhetetlenség felismerés + + + + + + +
    Automatikus alagutak + + + + + - +
    Konfigurált alagutak + + + + + - +
    telnet + + - + + - -
    ftp + * * * * - +
    sendmail (SMTP) + + + - - - -
    http szerver + + - - - - -
    http kliens + + - - - - -
    NFS + - - - - - -
    DNS * * * * * - *
    X window + ? - - - - -
    Csomagban található IPv6 alkamazások 5* 5 2 3 3 1* 2
    Installálás 4 4 1 5 5 5 3
    On-line kézikönyv 4 3 1 4 3 1 1
    Dokumentáció 2 2 1 5 2 1 2

    2. Táblázat: Tesztek eredménye

    Útválasztók

    Jelenleg két implemetációt viszsgálunk: a Cisco kísérleti IPv6 támogatással ellátott szoftverét egy 4500-as routeren és a Bay Networks BayRS 12.0 egy Access Node berendezésen. Sajnos a Cisco implementáció csak zártkörû tesztelés keretében férhetõ hozzá, és a teszt programban való részvétel feltételei nem teszik számunkra lehetõvé, hogy a vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk. A Bay implementáció érdekessége, hogy nem kísérleti, az új Bay routereket már ezzel szállítják. Ennek ellenére természetesen még jelentõs változások várhatók. Az alapvetõ IPv6 támogatása teljes, lényeges hiányosság viszont, hogy nem támogatja a BGP4+ routing protokollt. 6bone gerinc routerként egyelõre nem használható, mert ott követelmény a BGP támogatás. A konfurálás a Bay Site Manager segítségével grafikus felületen rendkívül könnyen elvégezhetõ. Ennek hiányában viszont nem használható az IPv6 támogatás, mert a konzol parancsor felületében (BCC) még nincsenek implementálva az IPv6 parancsok.

    Összefoglalás

    Az IPv6 még korán sem érte el a teljes fejlettség állapotát. A szabvány és sok kiegészítés jelen pillanatban is fejlesztés alatt áll. Ezt a gyorsan változó környezetet próbálják meg az IPv6 implementációk követni. Ennek megfelelõen az egyes változatok minõsége nagyon különbözõ.
    Általánosságban jellemzõ, hogy az IPv6 protokollt mindegyikben helyesen implementálták, így IP szinten nem fedezhetõk fel jelentõs interoperabilitási problémák. Ezt bizonyítja az is, hogy a 6bone-on is sikeresen mûködnek együtt a vizsgált rendszerek.
    Sokkal vegyesebb a kép a kiegészítõ protokollok és az alkalmazások területén. Bizonyos rendszerekben (AIX, Digital Unix, INRIA/FreeBSD, KAME/FreeBSD) széleskörû támogatás van, mások (Linux, Windows NT) a kísérletezéshez elegendõ alkamazást tartalmaznak. Az FTP Software Secure Clientja minimális IPv6 megvalósítást tartalmaz, gyakorlatilag nem ad többet az IPv6 kernelnél.
    A vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy "üzemszerû" használatra az AIX, Digital Unix, INRIA/FreeBSD, KAME/FreeBSD implementáció alkalmas. A többi verzió vagy funkcionalitásában vagy kezelhetõségében sok kívánnivalót hagy még maga után.
    Figyelembe kell venni azonban, hogy mindezek a megállapítások a cikk írásának pillanatára vonatkoznak, folyamatos fejlõdés, javulás várható.  

    Köszönetnyilvánítás

    Köszönetünket fejezzük ki a Synergon Rt-nek és a Computer 2000 Kft-nek, hogy berendezések kölcsönadásával segítették munkánkat.

    Referenciák

    [1]S. Thompson, T. Nartin, IPv6 Stateless Address Autoconfiguration , RFC1971 , August 1996.

    [2]T. Narten, E. Nordmark, W. Simpson, Neighbor Discovery for IP Version 6 (IPv6) , RFC1970 , August 1996.

    [3]M. Crawford, A Method for the Tranmission of IPv6 Packets over Ethernet Networks , RFC1972 , August 1996.

    [4]R. Gilligan, S. Thomson, J. Bound, W. Stevens, Basic Socket Interface Extensions for IPv6 , RFC2133, May 1997.

    [5]S. Thomson, C. Huitema, DNS Extensions to support IP version 6 , RFC 1886, December 1995.

    [6]R. Hinden, S. Deering IP Version 6 Addressing Architecture , Internet-Draft, Nov 1997.

    [7]R. Hinden, S. Deering Internet Protocol, Version 6 (IPv6) Specification , Internet-Draft, Nov 1997.

    [8]FreeBSD INRIA implementáció Magyarországon ftp://ftp.fsz.bme.hu/pub/ipv6/inria

    [9]FreeBSD WIDE homepage http://www.wide.ad.jp/wg/ipv6

    [10]LINUX IPv6 FAQ http://www.terra.net/ipv6

    [11]AIX version 4.3 (IBM) http://www.austin.ibm.com/software/OS/aix43.html

    [12]Digital UNIX IPv6 KIT információk http://www.digital.com/info/ipv6/host-implementation.html

    [13]Az elsô Magyarországi IPv6 számítógép és hálózat http://www.ipv6.fsz.bme.hu/welcome_h.html

    [14]JOIN Tests of IPv6 Implementations http://www.join.uni-muenster.de/JOIN/ipv6/texte-englisch/tests.html

    [15]Microsoft Research IPv6 http://www.research.microsoft.com/msripv6/